Magától értetődik, hogy a Vogon költészet a harmadik legrosszabb a világegyetemben. A második legrosszabb Kria Azgótjaié. Amikor az Azgót Költők Nagymestere, Dagályos Morrogh előadta Óda a Kis Csomó Zöld Dagadékhoz, Melyet A Hónom Alatt Leltem Egy Nyári Reggelen című poémáját, a hallgatóságból négyen a helyszínen kimúltak belső vérzés következtében, és a Közép-Galaktikus Művészet-Manipuláló Tanács elnöke is csak úgy menekült meg, hogy lerágta a saját lábát. Morrogh mint jelentették, »csalódottan értesült« a költemény fogadtatásáról, és Kedvenc Fürdőszobai Gargarizálásaim című, tizenkét kötetes eposzának felolvasására készült, amikor is a saját vastagbele elkeseredett gesztusra szánta el magát az élet és a civilizáció védelmében. Egyenesen keresztül szökkent Morrogh nyakán, és kiszorította agyából a szuszt. A világ legrosszabb költészete megsemmisült alkotójával, a redbridge-i Paul Neil Milne Johnstone-nal együtt amikor a Föld bolygó megsemmisült. A Vogon költészet ezekhez képest enyhe.

A Vogon költészetet hallgatni megfelel egy inkvizíciós vallatásnak, mint azt Arthur Dent és Ford Prefect tapasztalta, amikor a Vogon kapitány versét kellett meghallgatniuk azelőtt, hogy kidobták őket a zsilipkapun át a világűrbe.

Részlet:

   Ó, pirsönő morgolosta
   Vizelevényeid mint a
   többözös rejtjeméh hátán a szederjes gennyekély.
   Huss, fohászom száll feléd
   kedvelátos zümmögényem!
   Abroncskodón körbesarj suhogó pettyeleveddel,
   mert szétmarcangolom takonybibircsókjaidat
   pacagánycsökömmel, meglásd!

           ––Prostatikus Vogon Jeltz, Vogon Tisztviselő